Sokan próbálták már megfejteni, mitől is ilyen erőszakosak a mai gyerekek.
Egyesek azzal érvelnek, hogy a gyerek attól válik erőszakossá(magyar-történelem szak helyett, ha-ha:), hogy mennyi akciófilmet néz, mennyi verekedős, gyilkolós játékot játszik, de ezzel én nem értek egyet. Én is rengeteg akciófilmet nézek, és bizony játszom erőszakos játékokkal is (és ez most nem dicsekvés), mégsem jutott eszembe még senkit feldarabolni, lelőni, vagy ilyesmi-Najó, Fletó kivételével...:)
Én azokkal értek egyet, akik a szülők felelősségét vitaják a témában,és mindez ma délután világosodott meg bennem.
Ahogy mentem haza a Moszkva tér felől a Váron át, megáltam a Szentháromság téren, és leültem 5 percre, mert a két frissiben megtöltött tintapatronom kezdte tintával belepni a kezeim. Ahogy üldögéltem, és tamponáltam a patronokat, egy apuka haladt el mellettem két, 3 évesnél nem nagyobb gyermekével. Az egyik gyerek valamit kérdezett a papától, amire ez volt az apuka reakciója két slukk cigi között:- Kuss!
Hát ezek után nem nehéz elképzelni, milyen lehet náluk otthon a családi élet...meg azt sem, hogy a gyerekek milyen környezetben fognak felnőni...
És ez az, ami egy gyerek viselkedését, későbbi életét meghatározza. Nézhet akármennyi akciófilmet, játszhat akármennyi erőszakos játékot, ha elég odafigyelést, szeretetet, törődést kap a szüleitől, nem lesz belőle pszcihopata. És ez fordítva is igaz.